Adatbázisok

Családtörténeti adatbázis

Valamennyi történeti forrásunk információt hordoz a 16–19. századi családok életéről, azok formáiról és változásairól, a család tagjainak összekapcsolódásáról vagy épp szétválasztásáról. Gondoljunk csak a születéseket, házasságokat és halálozásokat regisztráló anyakönyvekre, a népszámlálásokra vagy a genealógiákat feldolgozó munkákra.

Célunk egy olyan kereshető, bővíthető, egységes online adatbázis kialakítása, amely a társadalomtörténészek, helytörténészek, családkutatók, vagy csak a családtörténet iránt érdeklődők számára egyaránt szabadon elérhető. Az adatbázis továbbá társadalomtörténeti és történeti demográfiai mikroelemzések elvégzésére is alkalmas hosszabb idősoron, azaz a családok szerkezetében, családi stratégiákban bekövetkező időbeli változások, valamint a társadalmi rétegek közötti különbségek feltárását, azok vizualizációját is lehetővé teszi. A közös adatbázisépítésnek nem titkolt szándéka az is, hogy ebben a közös rendszerben összekapcsolja a korábbi kutatások adatgyűjtését, és később lehetőséget nyújtson további adatok bekapcsolására, azok elemzési lehetőségének bővítésére.

Jan Kupeczky: Magyar főúri gyermekek, 1710 körül.

A kutatás alapját képező adatbázisok a következők:

Arisztokrácia adatbázis

A 2004-2008-ban létrehozott adatbázis (A magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszere a 16-17. században, OTKA) 210 arisztokrata családot és majd 2000 magyar arisztokrata életeseményét és családi kapcsolatát tartalmazza. Az adatbázis adatainak beépítése és továbbfejlesztése mellett a kutatás hosszabb időtartamra és szélesebb levéltári forrásbázisra épül a továbbiakban. Az adatbázis lehetővé teszi az arisztokrata családi hálózatok hosszú távon történő rekonstruálását, az örökbefogadás és annak legitimációs stratégiáinak, valamint az arisztokrata rang családi és politikai szerepének a  vizsgálatát, és felvázolja a magyar arisztokrácia helyzetét a Habsburg Birodalomban.

Meytens: Pálffy Miklós és családja, 1760 körül

Köznemesi adatbázis

Az adatbázis 18–19. századi Békés, Bihar, Szatmár és Nógrád megyék jómódú középbirtokos rétegeire összpontosít. Békés megye adatainak bekapcsolása mellett a projekt a megnevezett három megyében új adatgyűjtési területeket nevezett meg. Az adatbázis célja az arisztokrácia és köznemesség családstruktúráinak és társadalmi hálózatainak összehasonlítása, a középbirtokos nemesek családi és rokonsági hálózatnak feltárása, valamint a nemesek társadalmi történeti elemzése a megyei és regionális keretek között.

Lilly Martin Spencer: Családi portré, 1850-1851.

Városi adatbázis

A városi adatbázis négy település adataira épül: Kassa (1625–1863), Sopron (1624–1730), Pozsony (1710–1863), Eperjes (1710–1863). Korábbi kutatási projekteknek köszönhetően (Az önigazgatás és állami felügyelet szimbólumai a magyarországi szabad királyi városokban és A magyarországi szabad királyi városok polgársága a 18. század közepétől a 19. század közepéig, OTKA) több ezer keresztelési, házassági és halálozási adat gyűlt össze az 1625 és 1863 közötti városi lakosságra, a városi elit demográfiai adataira vonatkozóan. A projekt az adatbázisok integrálása, továbbfejlesztése mellett az adatgyűjtést térben és időben kiterjeszti.

W. L. Germon: Családi kollázs, 1855 körül

Háztartási adatbázis

A háztartási adatbázis a 19. századi Zsámbék, Tök, Perbál adatait tartalmazza. Az adatbázis jelenleg is bővül (Termékenységi átmenet mikroperspektívából a 19–20. századi Magyarországon, NKFI) a három település keresztelési, házassági és halálozási anyakönyvei alapján. Jelenleg 5300 házassági adatot tartalmazz az adatbázis. Zsámbék esetében a Conscriptio Animarum adatai egészítik ki a családrekonstrukciós módszert: a 38 év feldolgozása körülbelül 15 000 háztartásból és 80 000 egyedi rekordból áll. Ezt Törökbálint, Biatorbágy, valamint Bonyhád adatai egészítenek ki. A háztartási adatbázis a mostohacsaládok gyakoriságát, a gyermeket nevelő egy háztartásban élők családok szerkezetének a leírását teszi lehetővé.

Jan Steen: Ima evés előtt, 1660.