Adatbázisok

Arisztokrácia adatbázisai

Benda Borbála – Koltai András: A 16–17. századi magyar főrendű családok adatbázisa

Adatbázis tárgyköre

Adatbázisunk a 16. és 17. századi magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszerének föltárására készült. Arisztokrácia alatt azt a politikai és társadalmi elitet értjük, amelyet az általuk viselt főnemesi (báró, gróf, herceg) rangok is körülhatároltak. Hogy a csoport tagjait meghatározhassuk, összeállítottuk a korabeli országos bárói méltóságok (az „igazi bárók”) archontológiáját, a külön királyi oklevélben biztosított rangemeléseket, valamint azok névsorát, akiket a király személyesen hívott meg az országgyűlésekre 1505 és 1687 között. Ezen túl pedig olyan forrásokat dolgoztuk föl, amelyek adatokat tartalmaznak az arisztokrata családok tagjainak egymáshoz fűződő kapcsolatairól (házasság, születés, keresztelő) és egyéb életrajzi eseményeiről (iskolázás, halálozás, temetés, végrendelkezés).

Adatfelvételi szempontok és módszertani megfontolások

Bár a magyar főnemességről léteznek genealógiai kézikönyvek (főként Nagy Iván és Kempelen Béla munkái), de genealógiai adattárunkat megpróbáltuk az eddigieknél biztosabb és pontosabb alapokra helyezni a források feldolgozásával egy olyan korban, amikor az egyházi anyakönyvvezetés még csak kialakulóban volt, és ezek létezése kivételesnek tekinthető. Ezért elsősorban a nyomtatásban hozzáférhető családi naplókat, végrendeleteket, halotti beszédeket, sírfeliratokat, okmánytárakat valamint a Királyi könyveket dolgoztuk föl, de sok esetben családi levéltárakban található kiadatlan iratok, misszilis levelek, valamint az eredeti forrásokon alapuló szakirodalom adatait is fölvettük. Az adatbázisban személyek, illetve események rekordjai szerepelnek, amelyek az azonosítók segítségével kapcsolódnak össze.

Releváns kutatási kérdések

Célunk, hogy az adattár alapján minél pontosabban rekonstruálható a magyar arisztokrata családok rokonsági és kapcsolati hálója, házassági stratégiája, egyes esetekben pedig alapvető demográfiai mutatók, statisztikai adatok is nyerhetők belőle a családok nagyságára, a családtagok korára, halandóságára vonatkozóan.

***

Borbély Zoltán: A 17. századi felső-magyarországi nemesség prozopográfiai adatbázisa

Adatbázis tárgyköre

Az adatbázis egy lokális társadalomtörténeti kutatás alapját képezi. A felső-magyarországi régión a kora újkorban a Szepesi Kamara és a felső-magyarországi főkapitányság hatáskörébe tartozó 13 vármegyét értették, amely igen speciális helyzetben volt a török hódoltság időszakában, ugyanis a Bécstől távoli vidéken igen erősen érvényesült az erdélyi fejedelmek befolyása. Emellett a régió nemesi társadalma is eltérő képet mutat a Magyar Királyság más régióval összehasonlítva. A kutatás a régió főnemesi és tehetős köznemesi társadalmának alakzatait és az országos elithez fűződő viszonyát vizsgálja.

Adatfelvételi szempontok és módszertani megfontolások

Az adatgyűjtés során részletes prozopográfiák elkészítéséhez szükséges legfontosabb életrajzi, hivatali és katonai pályafutással, valamint a felekezeti kérdésekkel kapcsolatos adatokat tartalmazza adatbázis.

Releváns kutatási kérdések

Az adatbázis segítségével lehetőség nyílik a Bocskai-felkelés utáni kompromisszum eredményeként meginduló folyamatok vizsgálatára, amelyek hatására a magyar nemesség egy része egyre sikeresebben integrálódott a 17. század első felében egységesülő Habsburg kormányzat rendszerébe, még a tehetős köznemesség egy csoportja a Rákócziak pártfogásában találta meg az érvényesülés lehetőségeit. Ezeknek a folyamatoknak a részletesebb megismerése egy komplex társadalomtörténeti elemzést kíván.

***

Szemethy Tamás: A 18. századi társadalmi elit adatbázisa

Adatbázis tárgyköre

A 18. századi társadalmi elittel foglalkozó kutatás kapcsán egy olyan adatbázis került kialakításra, amely alapvetően a világi elit tagjaira koncentrál. A vizsgált személyek közé azok kerültek be, akik 1711 és 1799 között magyar főnemesi, vagyis bárói vagy grófi címet nyertek. A rájuk vonatkozó életrajzi adatok kiterjednek a szüleikre, testvéreikre és gyermekeikre, illetve ezek házastársaira is. Az összegyűjtött információk alapján lehetőség nyílhat arra, hogy meghatározzuk, hogy milyen szociális közegből származtak a 18. századi új elit tagjai. A pontosabb kép felvázolása érdekében az életrajzi adatok köre kiterjedt a vagyoni helyzetre, így például a birtokvagyonra. Ez egyben a vizsgált csoport tagjait térbeli dimenzióba is helyezi. Az adatbázis ezen kívül kiterjed a születési és halálozási dátumra, helyre, valamint az elit tagjai által viselt tisztségekre és címekre.

Adatfelvételi szempontok és módszertani megfontolások

Az adatbázis alapvetően a Királyi Könyvek, a családtörténeti levéltárak, valamint a bécsi Osztrák Állami Levéltár anyagaira támaszkodik, de ezen felül feldolgozásra kerültek az alapvető genealógiai szakmunkák, valamint az egyes személyekre vonatkozóan kiegészítő adatokat tartalmazó hadtörténeti és köztörténeti munkák.

Releváns kutatási kérdések

Az adatbázis lehetőséget nyújt arra, hogy az elérhető életrajzi adatokat egymás mellé rendezve elemezhető váljon, hogy mely személyek léphettek a magyar társadalmi elit tagjai közé a 18. század folyamán, illetve hogy ők hogyan kapcsolódtak a köznemesség-, a régebbi eredetű főnemesség- vagy a birodalmi elit tagjaihoz.

***

Köznemesi adatbázis

Szilágyi Adrienn: A 19. századi Békés megye nemességének adatbázisa 

Adatbázis tárgyköre

Az adatbázis a Békés megyében igazolt nemesi családokat és azok igazolt tagjait tartalmazza, amely igazolások a családtagok, az alapvető genealógia adatok, valamint az igazoltak tisztségének és foglalkozásának rögzítését tette lehetővé. Az adatbázis ezen felül a megyében igazolt nemesek által kötött házasságokra terjed ki az 1790 és 1848 közötti időszakban. Az elemzés célja Békés megye köznemességének házasodási szokásainak, társadalmi és térbeli kapcsolatrendszerének feltérképezése a megye házassági anyakönyvek segítségével a megjelölt időszakban.

Adatfelvételi szempontok

Az adatbázis Békés vármegye nemesi közgyűlésének iratanyagára, a megyei házassági anyakönyvekre, valamint családtörténeti szakmunkák adataira épül. Ezek segítségével majd 600 házasságot, egészen pontosan 588 olyan házasság volt regisztrálható, ahol az egyik házasfél – anyakönyvben is jelölten – bizonyosan nemesi származással bírt. A vizsgálat azonban így sem teljes, hiszen a megye egy-egy településének azon anyakönyveit tartalmazza az adatbázis, amelyek az adott település többségét adó felekezetére vonatkoztak, de így is az érintett települések lakosságának nagyságrendileg a kétharmadát öleli fel. Az adatbázis tehát kizárólag 1790–1848 között megtalálható és jelölt nemeseket regisztrálta az áttekintett anyakönyvek alapján. A kétséges nemesekkel, a településen lakó, de máshol házasságot kötött nemesekkel nem számol a vizsgálat, de természetesen további elemzések távlati céljai között szerepelhet ezen házasságok feltárása is. Röviden itt említő meg a vizsgálat időmetszetének indokoltságát is. Egyfelől a megye nemességének vizsgálata ezen időkeretekre terjedt ki, tehát az anyakönyvekben felbukkanó nemesek azonosítása könnyebbséget jelentett. Másfelől a kezdőidőpont választását az is magyarázza, hogy ekkora már a török kiűzése utáni újratelepülési hullám lecsendesedett, azaz a lakosság összetétele már a megtelepedett életnek megfelelő állapotot tükrözheti.

Módszertani kérdések

A házassági anyakönyvekre eső választást több érv is alátámasztja. Egyrészt valószínűsíthető, hogy a házasságkötők zöme a megtelepedettekből, megtelepedni vágyókból kerültek ki, következésképp a települések stabilabb népességét ölelhetik fel. Másrészt a házasságok reagálnak leginkább a gazdasági és társadalmi változásokra, ezért feltételezhető, hogy a társadalom struktúrájában végbemenő változásokat is jól érzékeltethetik. Harmadrészt pedig a foglalkozások vagy a származáshelyek áttekintő vizsgálatához leginkább a házassági anyakönyvek használhatók.  A házassági anyakönyvek pozitívumai mellett azonban számolni kell a matrikulák feldolgozásának korlátozottságaival is. Már az anyakönyvek eredeti rendeltetése is jelentősen csökkenti a vizsgálat lehetőségeit, hiszen a települések lakosságának csak szűkebb, korban körülhatárolt csoportjára terjed ki. Az elemzés során azt is látni kell, hogy az anyakönyvek vezetésének pontossága, adatgazdagsága nemcsak egyházközségként eltérő, hanem az eskető pap személyétől is nagyban függött. A bejegyzések teljességét ugyanis nagymértékben befolyásolja az anyakönyvvezetőjének változása, műveltsége, gondossága, vagy épp a település általános helyzete. Miután pedig a felekezetek anyakönyvezési gyakorlata is eltérő, sőt rövid időszakokban is változó, ezért forrásértékük és felhasználhatóságuk eszerint is változik.

Releváns kutatási kérdések

A vizsgálat leglényegesebb kérdése, hogy a megye nemességének tagjai milyen arányban kötöttek házasságot nemessel, illetve nem nemessel, azaz a házasságokat inkább rendi endogámia vagy exogámia jellemzett-e. A házasságok rendi vonatkozásai mellett a házasságkötések térbelisége is elemzés tárgyát képezi, azaz a házasságok mennyiben köttettek a településen belül, a megyén belüli települések között, vagy éppen nyúltak át a megye határain. A külön vizsgálati területet jelent az elit családtagjai közötti házasságok, ahol az elit tagjai nemcsak birtokukban, vagyonukban, pozíciójukban, hanem alkalom adtán házasságaik révén rokoni kapcsolataikban is elkülönültek. Azaz arra kérdésre is választ adhat az adatbázis, hogy „hivatali” kapcsolatok hogyan segítették a házassági, illetve rokoni kapcsolatok létrejöttét.

Városi adatbázis

Tóth Árpád: Pozsony szabad királyi város német evangélikus gyülekezeti anyakönyveinek adatbázisa

Adatbázis tárgyköre

Az adatbázis Pozsony szabad királyi város német evangélikus gyülekezeti anyakönyveiben szereplő személyeket tartalmazza. Azaz minden az egyházközséghez tartozó valamelyik településen (az 1848 előtt még az utóbbiaktól közigazgatásilag különálló Pozsony szabad királyi városon kívül Pozsonyváralja, Főrév, Récse és Ligetfalu) élő lakos. Ezenkívül minden olyan személy társadalmi állásra tekintet nélkül, akiről az anyakönyvben feljegyzés készült, tehát Pozsonyban született, keresztelték meg, házasodott meg, hunyt el, temették el, vagy keresztszülőként, házassági tanúként került említésre. A korszak viszonyai közt kifejezetten urbánus településről van szó, így számos nem helyi illetőségű személy adatai is előfordulnak. Így például vándorló kézműveslegények és helyi gimnáziumban (líceumban) tanuló diákok, az országgyűlés ülései kapcsán a városban tartózkodó követek és kíséretük tagjai, vagy a közeli városokban élő rokonok. A legkorábbi rögzített demográfiai esemény 1720, a legkésőbbi 1870.

Adatfelvételi szempontok

Minden anyakönyvi bejegyzés (a halálokokat kivéve) az adott periódusból bekerült az adatbázisba. Az adatbázis tartalmazza az egyének demográfiai életeseményeit: születés/keresztelés, házasságkötés, halálozás/temetés.

Eredeti változók:

• családnév és keresztnév
• születési és keresztelési dátum (1818 előtt csak az utóbbi), házasságkötési dátum(ok), halálozási és temetési dátum
• felekezet (a házasulóknál rendszeresen 1817-től), családi állapot (a házasulóknál végig, az elhunytak körében a felnőtt férfiaknál az 1810-es évektől), életkor (a házasulóknál csak 1804-től), illetőség
• a társadalmi állás különleges részletességgel leírva: a rendi státusz(ok) és foglalkozás (hivatali állás, katonai beosztás) mellett a megszólítások
• a megkereszteltek, az elhunytak és a házasulók szülei, illetve az özvegy menyasszonyok előző férje esetében a társadalmi állás adatai
• a házasulók és az elhunytak esetében az, hogy a szülők életben vannak-e az esemény idején
• az elhunyt személyek temetési kíséretének módozata
• a házasulók esetében a vőlegény és a menyasszony aktuális alkalmazási adata vagy lakhelye (jellemzően árvák vagy félárvák esetében; a 18. század nagy részében)
• a keresztelések sajátos körülményei (pl. szükségkeresztség, posztumusz, házasságon kívüli születés, ill. premaritális szexualitást jelző lelkészi megjegyzés)

Képzett/kódolt változók:

• nem, személyi azonosító szám, házassági azonosító (vagy leányanyák szülői azonosítója), családi azonosító szám (amely a személyt a szülei házasságához kapcsolja, azonos a szülők házassági azonosítójával),
• foglalkozások, településnevek, címzések egységesített változatban (pl. rövidítéseket feloldva, a csak helyesírási sajátosságnak tekinthető különbségeket figyelmen kívül hagyva)
• kalkulált születési év (a házasodási és halálozási életkorokból visszaszámolva)

Módszertani megfontolások

Az adatbázisok anyakönyvi adatokra épülnek, olyan életeseményeket jelölnek, amelyekről az adott település anyakönyvében bejegyzés készült. Nem jelölik az adott személy esetleges elköltözését a településről, vagy odaérkezését, és mindazt, ami nem az adott településen történt vele. Ily módon csak az életüket végig az adott településen leélő emberek demográfiai élettörténete teljes, másoké hiányos lehet. Időnként a hiányzó adatok becslésére is van lehetőség: a házasságkötéseknél vagy a temetéseknél a házasodók vagy az elhaltak életkora ad információt az illető születési évére, családiállapota a megelőző és az anyakönyvből hiányzó házasodás tényéről. Így a hiányzó dátumok vagy a nem pontos (csak év megjelölés) dátumok arra utalnak, hogy az adott esemény más településen történt. A hiányos életutak felhasználhatósága különböző típusú társadalomtörténeti vagy demográfiai elemzéseknél különböző lehet.

Az anyakönyvi adatokat a családrekonstitúció módszerével összekapcsolva illesztjük az adatbázisba – ez a munka jelenleg még folyamatban van. Az azonosító számok lehetővé teszik a házastársi, szülő-gyermek, illetve a testvéri kapcsolatok rekonstruálását. Így (teljes vagy hiányos) demográfiai élettörténetek válnak vizsgálhatóvá. Nemcsak az egyes események dátuma, időzítése az életúton belül válik ismertté, hanem a családösszetétel bizonyos vonatkozásai is (szülők, testvérek életben vannak vagy meghaltak, szülők újraházasodása, testvérek házassága). Ugyanakkor a településről elköltözés vagy az aktuális háztartásösszetétel a forrás alapján nem rekonstruálható.

A forrásokban az anyakönyvi bejegyzéseket a teljes időszakban németül vezették, kivéve (ritkán) egyes értelmiségi foglalkozású személyeknél, ahol latin a forrás nyelve.

A rögzítés alapja az eredeti, a Pozsonyi Városi Levéltárban (Archív Mesta Bratislavy) őrzött kötetekről készült mikrofilmek digitalizált és a Family Search honlapon közzétett változata. (A fotózás elvétve hiányos vagy technikailag gyenge minőségű.)

Releváns kutatási kérdések

A lokális demográfiai folyamatok rekonstruálására alkalmas. Lehetővé teszi alapvető demográfiai mutatók kiszámítását: házas korspecifikus termékenységi és teljes házas termékenységi arányszámok, szülési intervallumok, első és utolsó szülés átlagos életkora, első és többedik házasságkötések átlagos életkora, házasságok családi állapot szerinti megoszlása, a különböző szempont szerinti házasodási endogámia/exogámia arányai, a csecsemőhalandóság arányszáma, a demográfiai események szezonális eloszlása stb.

A családrekonstitúciós adatbázis ugyanakkor alkalmas bonyolultabb többváltozós statisztikai elemzések elvégzésére is, elsősorban az eseménytörténeti elemzés használatos a mai demográfia elemzésekben. Itt úgy vizsgálható például egyes demográfiai események (születés, halálozás, házasságkötés) bekövetkezésének valószínűsége, hogy a vizsgálat tárgyáva válik a korábbi életesemények, vagy a családösszetétel, a társadalmi státus vagy annak változásai hatása az adott esemény bekövetkeztére. Módszertani kulcskérdés a családrekonstitúció szabályainak pontos betartása, az adatszelekció kérdése. Ezek figyelmen kívül hagyása jelentősen torzíthatja a statisztikai elemzések eredményét.

A migráció kutatását is lehetővé teszi az anyag: főként a bevándorlók esetében a házasulók származáshelye a releváns adat (de olykor a nem helyben született elhunytaknál, vagy a házasságon kívül szülő nők esetében is előfordul). A halálozások igen korán professzionális adminisztrálása miatt az elvándorlás tényére is következtetni lehet.

A helyi társadalom (azon belül az evangélikus közösség) szerkezetének és hierarchiájának vizsgálatára is mód nyílik a társadalmi státusz gazdagságának köszönhetően. Speciális lehetőség a közösségen belüli presztízsre utaló, négy fokozatú temetkezési mód elemzése és megfeleltetése a társadalmi státuszra utaló adatoknak, valamint a nemnek és életkornak.

A patrónusi viszony antropológiai szempontú elemzéséhez bőséges anyagot kínál a keresztszülők és házassági tanúk az azonosítást lehetővé tevő részletességű leírása.

A házasságon kívüli születés gyakorisága és az anyakönyvben alkalmazott adminisztrálásának időben jelentősen változó módszere.

***

Németh István: Kassa város anyakönyvi és hálózatelemzési adatbázisa

Adatbázis tárgyköre

Kassa szabad királyi város evangélikus/református és római katolikus anyakönyveiben szereplő személyek. A legkorábbi születési év 1598, a legkésőbbi 1750. Minden lakos, illetve minden személy társadalmi állásra tekintet nélkül, akiről az anyakönyvben feljegyzés készült, tehát a településen született/keresztelték, házasodott vagy meghalt/eltemették.

Adatfelvételi szempontok

Minden anyakönyvi bejegyzés az adott periódusból. Az egyének demográfiai életeseményei: születés/keresztelés, házasságkötés, halálozás/temetés. A demográfiai eseményekhez kapcsolódó személyek közül a keresztszülők. Az egyén következő adatait tartalmazza: családnév, keresztnév, születési dátum, házasságkötési dátum, halálozási dátum, felekezet, foglalkozás/rendi állás.

Módszertani megfontolások

Az adatbázisok anyakönyvi adatokra épülnek, olyan életeseményeket jelölnek, amelyekről az adott település anyakönyvében bejegyzés készült. Nem jelölik az adott személy esetleges elköltözését a településről, vagy odaérkezését, és mindazt, ami nem az adott településen történt vele. Ily módon csak az életüket végig az adott településen leélő emberek demográfiai élettörténete teljes, másoké hiányos lehet. Időnként a hiányzó adatok becslésére is van lehetőség: a házasságkötéseknél vagy a temetéseknél a házasodók vagy az elhaltak életkora ad információt az illető születési évére, családiállapota a megelőző és az anyakönyvből hiányzó házasodás tényéről. Így a hiányzó dátumok vagy a nem pontos (csak év megjelölés) dátumok arra utalnak, hogy az adott esemény más településen történt. A hiányos életutak felhasználhatósága különböző típusú társadalomtörténeti vagy demográfiai elemzéseknél különböző lehet.

Az anyakönyvi adatok egy későbbi családrekonstitúció alapjául szolgál, amely során majd a projektben felhasznált más adatbázisokhoz hasonló vizsgálatok végezhetők el.

A demográfiai eseményekben feljegyzett egyéb személyek rögzítésével adott személyek vagy azok szüleinek kapcsolati hálózata is felderíthető és/vagy adott településen élő szokások, mint a kiemelt személyek keresztszülőként való szerepeltetése. A kapcsolati háló felderítésével adott városon belüli érdek- és/vagy társadalmi/rendi csoportok is kimutathatók.

Releváns kutatási kérdések

Az adatbázis első lépcsője annak, hogy az adatok feldolgozását, a családrekonstitúció elkészítését követően a lokális demográfiai folyamatok rekonstruálására alkalmassá váljon. A projekt többi adatbázisához hasonlóan lehetőség nyílik majd alapvető demográfiai mutatók kiszámítására, a családok változásainak bemutatására és vizsgálatára, az egyes demográfiai eseményekre ható más események (életesemények, családösszetétel, társadalmi státus és mindezek változásai) hatásainak vizsgálatára. Módszertani kulcskérdés lesz a családrekonstitúció szabályainak pontos betartása, az adatszelekció kérdése. A demográfiai eseményeken túl a hálózatelemzés módszereit használva a város helyi hálózata is bemutatható és vizsgálható, amely más források hiányában az egyetlen lehetőség a városi társadalom belső tagozódására, a városi társadalom belső struktúrájának feltárására. Az eredmények más források (végrendeletek, topográfiai elemzések stb.) kiindulópontjaként is szolgál.

***

Tózsa-Rigó Attila: Pozsony polgári végrendeletei 1529-1573 között

Adatbázis tárgyköre

Az adatbázis elsődleges forrásbázisát a pozsonyi Protocollum Testamentorum második és harmadik kötetében fennmaradt polgári végrendeletek képezik. A kutatás időbeli kerete: 1529–1573. A vizsgált időszak azért (is) izgalmas, mert a 15. század végétől, a 16. század elejétől egyre több olyan forrással lehet számolni, amelyek nagy számú és folyamatosan lejegyzett adatsorokkal szolgálnak a társadalomtörténet és azon belül a családtörténet számára. A két pozsonyi városkönyvből éppen ilyen tömeges adatbázis állítható fel.

Módszertan

A kiterjedt információs bázis lehetőséget nyújt arra, hogy számos családtörténeti kérdéscsoport vizsgálhatóvá váljon. Az elemezhetőség érdekében a több ezres nagyságrendű információhalmaz SPSS adatbázisban került rögzítésre és a kérdések megválaszolásában is jelentős mértékben lehetett támaszkodni a statisztikai programcsomag lehetőségeire. A két végrendeleti könyv összesen mintegy 800 végrendeletet tartalmaz. A vizsgált testamentumok közel 20.000 használható adatot rejtenek az elemzés számára (többek között: testáló személye, neme, családi állapota, foglalkozása, tisztsége, házasság, férj-feleség kapcsolat, házassági stratégiák, gyermekek, szülő-gyermek kapcsolat, egyéb rokonság, családi konfliktusok, vagyoni helyzet, ingatlanbirtoklás, vagyon továbbörökítése).

Releváns kutatási kérdések

A korabeli társadalom alapsejtjét képező család esetében a végrendeletek egyfajta „pillanatképet” mutatnak. Az az állapot látható, amelyben a család a végrendelet lejegyzése idején volt. Mindazonáltal az elemzések során időbeli síkon mindkét irányba el lehet indulni, mivel egy testamentumban kiemelt szerepe volt a következő generációk tagjainak, illetve a testálók gyakran említést tesznek előző házasságukról is, leginkább abban a formában, hogy a korábbi frigyből származó gyermekekről is megemlékeznek. A rokoni kapcsolatok közül leginkább a magcsalád, vagy másként nukleáris család alapját képező kontaktusokról nyerhető információ. Az adatbázisban szereplő adatok is hangsúlyosan ezt a két kapcsolattípust, azaz a házasságot és a szülő-gyermek kapcsolatokat jelenítik meg. Ezek vizsgálatával nem csak a szűken értelmezett családi viszonyok vizsgálhatók, hanem áttételesen a korabeli városi közösség rokoni és gazdasági hálózatát megalapozó kapcsolatokról áttekintést nyújt. Az elemzések hozzájárulnak a városi közösségre jellemző gyermekszám vizsgálatához. Az előző házasságból származó saját, vagy mostoha gyermekek, nevelt gyermekek vizsgálatával pedig a mozaik családokról, vagy másként a patchwork-modellről tudható meg több. Az esetek jelentős részében információ nyerhető arról is, hogy a városkönyvben megjelenő személynek mi volt a foglalkozása, illetve betöltött-e valamilyen tisztséget Pozsony város vezetésében. A tisztségek és a foglalkozások azonosítása, valamint az adatbázisban történő megjelenítése jelenleg is folyamatban van.

***

Bozó-Szúcs Diána: Az aszódi evangélikusok adatai 1813–1863 között

Az adatbázis tárgyköre

A cél Aszód mezőváros evangélikus lakosságának a rögzítése volt 1813-1863 között. A szokatlan időhatárok kialakításának hátterében a kutatás céljaihoz való igazodás áll, ugyanis eredetileg egy mikrotörténeti kutatáshoz  kapcsolódó társadalomtörténeti vizsgálathoz készület el az adatbázis, mely lehetőséget nyújt a társadalmi rétegződés és a különböző társadalmi kapcsolatok feltárására.

Az adatfelvétel szempontjai

Az adatfelvétel az aszódi evangélikus anyakönyvekre korlátozódik. Tartalmazza az egyének születési és keresztelési adatait, évszámmal, születési hellyel, a szülők és a keresztszülők adataival. Az egyének születési adatai mellett a rendi jelleg, a felekezet is szerepel. A születés és a keresztelés adatai mellett az egyének házassága, házasságai és a halálukhoz kapcsolható adatok is elérhetőek. Így ezek mentén az életesemények mentén nem csak a keresett személy életútja azonosítható be, hanem rokoni kapcsolatai is. Az adatgyűjtés szempontjai nem fókuszáltak kizárólagosan társadalmi rendi vagy vagyoni csoportokra, hanem az evangélikus lakosság minden rétegét igyekeztek lefedni. Az adatgyűjtés kritériumai alapján tehát azokra a személyekre korlátozódott az adatok rögzítése, akik a vizsgált időszakban az aszódi anyakönyvekben szerepeltek. A publikált adatbázisban azok az egyének szerepelnek, akik a rögzített életesemény regisztrációja időpontjában Aszódon laktak. A halálozással kapcsolatos adatok még hiányosak, fejlesztés alatt állnak.

Releváns kutatási kérdések

Struktúrájából kifolyólag az adatbázis nem csak horizontális kapcsolatok feltárására alkalmas, hanem segítségével a vertikális kapcsolatok is felépíthetőek, tehát családfákat is lehet készíteni, és egy kis energiabefektetéssel összetettebb és távolabbi kapcsolatok is megállapíthatóak. Ezáltal a felhalmozott adatok struktúrája családfakutatásra, helytörténeti kutatásra, illetve társadalomtörténeti kutatásokra is alkalmas. A statisztikai vizsgálatokra, demográfiai adatok elemzésére, ezekkel kapcsolatos komplexebb kérdések feltevésére valamint kapcsolati hálók feltárására és ábrázolására, mikrotörténeti vizsgálatokra, családtörténetek feltárására egyaránt alkalmas az adatbázis.

Családrekonstitúciós adatbázis

Őri Péter: Zsámbék és Perbál családrekonstitúciós adatbázisa

Adatbázis tárgyköre

1850. a) Zsámbék mezőváros római katolikus anyakönyvében szereplő személyek. A legkorábbi születési év 1632, a legkésőbbi 1850. Minden lakos, illetve minden személy társadalmi állásra tekintet nélkül, akiről az anyakönyvben feljegyzés készült, tehát született/keresztelték, házasodott vagy meghalt/eltemették a településen.
1851. b) Perbál község római katolikus anyakönyvében szereplő személyek. A legkorábbi születési év 1649, a legkésőbbi 1849. Minden lakos, illetve minden személy társadalmi állásra tekintet nélkül, akiről az anyakönyvben feljegyzés készült, tehát született/keresztelték, házasodott vagy meghalt/eltemették a településen

Adatfelvételi szempontok

Minden anyakönyvi bejegyzés az adott periódusból. Az egyének demográfiai életeseményei: születés/keresztelés, házasságkötés, halálozás/temetés

Eredeti változók: Családnév, keresztnév, születési dátum, házasságkötési dátum, halálozási dátum, felekezet, foglalkozás/rendi állás

Képzett/kódolt változók: nem, személyi azonosító szám, házassági azonosító (vagy leányanyák szülői azonosítója), családi azonosító szám (amely a személyt a szülei házasságához kapcsolja, azonos a szülők házassági azonosítójával), foglalkozási kódok a HISCO/HISCLASS rendszer szerint.[1]

Módszertani megfontolások

Az adatbázisok anyakönyvi adatokra épülnek, olyan életeseményeket jelölnek, amelyekről az adott település anyakönyvében bejegyzés készült. Nem jelölik az adott személy esetleges elköltözését a településről, vagy odaérkezését, és mindazt, ami nem az adott településen történt vele. Ily módon csak az életüket végig az adott településen leélő emberek demográfiai élettörténete teljes, másoké hiányos lehet. Időnként a hiányzó adatok becslésére is van lehetőség: a házasságkötéseknél vagy a temetéseknél a házasodók vagy az elhaltak életkora ad információt az illető születési évére, családiállapota a megelőző és az anyakönyvből hiányzó házasodás tényéről. Így a hiányzó dátumok vagy a nem pontos (csak év megjelölés) dátumok arra utalnak, hogy az adott esemény más településen történt. A hiányos életutak felhasználhatósága különböző típusú társadalomtörténeti vagy demográfiai elemzéseknél különböző lehet.[2]

Az anyakönyvi adatokat a családrekonstitúció módszerével összekapcsolva illesztettük az adatbázisba.[3] Az azonosító számok lehetővé teszik a házastársi, szülő-gyermek, illetve a testvéri kapcsolatok rekonstruálását. Így demográfiai élettörténetek (teljes vagy hiányos) válnak vizsgálhatóvá. Nemcsak az egyes események dátuma, időzítése az életúton belül válik ismertté, hanem a családösszetétel bizonyos vonatkozásai is (szülők, testvérek életben vannak vagy meghaltak, szülők újraházasodása, testvérek házassága). Ugyanakkor a településről elköltözés vagy az aktuális háztartásösszetétel a forrás alapján nem rekonstruálható.

Releváns kutatási kérdések

A családrekonstitúciós adatbázis a lokális demográfiai folyamatok rekonstruálására alkalmas. Lehetővé teszi alapvető demográfiai mutatók kiszámítását: házas korspecifikus termékenységi és teljes házas termékenységi arányszámok, szülési intervallumok, első és utolsó szülés átlagos életkora, első és többedik házasságkötések átlagos életkora, házasságok családi állapot szerinti megoszlása, a különböző szempont szerinti házasodási endogámia/exogámia arányai, a csecsemőhalandóság arányszáma, a demográfiai események szezonális eloszlása stb. A családrekonstitúciós adatbázis ugyanakkor alkalmas bonyolultabb többváltozós statisztikai elemzések elvégzésére is, elsősorban az eseménytörténeti elemzés használatos a mai demográfia elemzésekben. Itt úgy vizsgálhatjuk pl. egyes demográfiai események (születés, halálozás, házasságkötés) bekövetkezésének valószínűségét, hogy figyelembe vehetjük a korábbi életesemények, vagy a családösszetétel, a társadalmi státus vagy annak változásai hatását az adott esemény bekövetkeztére. Módszertani kulcskérdés a családrekonstitúció szabályainak pontos betartása, az adatszelekció kérdése. Ezek figyelmen kívül hagyása jelentősen torzíthatja a statisztikai elemzések eredményét.[4]

[1] Van Leeuwen, M. H. D., Maas, I. & Miles, A. (2002). HISCO: Historical International Standard Classification of Occupations. Leuven: Leuven University Press. van Leeuwen, Marco H. D. & Maas, Ineke (2011). HISCLASS: A Historical International Social Class Scheme. Leuven: Leuven University Press.

[2] A történeti demográfia és a családrekonstitúció vonatkozásában erről lásd: Andorka Rudolf (1988). A családrekonstitúciós vizsgálat módszerei. (KSH NKI Történeti Demográfiai Füzetek 4.) Budapest: KSH NKI. Pakot, Levente (2013). Nemek és nemzedékek. Demográfiai reprodukció a 19–20. századi Székelyföldön. (KSH NKI Kutatási Jelentések 95.). Budapest: KSH NKI.

[3] Az adatösszekapcsolásban Perbál és Zsámbék esetében nagy segítséget nyújtott a német helytörténészek által készített genealógiák, amelynek adatait kiegészítettük és korrigáltuk. Zsámbék: Gallina, Hans & Jelli, Martin A. (eds.) (2002). Ortsfamilienbuch der Gemeinde Schambek, Zsámbék im Ofner Bergland, Ungarn, 1716 – 1946. Nattheim: Heimatverein Schambek. Perbál: http://ofb.genealogy.net/famlist.php?ofb=perbal&b=P&lang=de&modus=

[4] A családrekonstitúció módszeréről és az adatszelekcióról lásd Andorka i.m. és Pakot i.m. Az eseménytörténeti elemzésről: Pakot i.m.

***

Tőtős Áron – 1869. évi marosvásárhelyi népszámlálási adatbázisa 

Adatbázis tárgyköre

Az adatbázis Marosvásárhely szabad királyi város 1869. évinek mondott, de a valóságban 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredeti összeíróíven alapszik. A város népessége ekkor 12437 fő volt. A külvárost érintő részleges forráspusztulás miatt az adatbázis 10349 személyes adatait tartalmazza. A forrás jelentőségét emeli, hogy a magyar társadalomtörténetírás napjainkban is adós a (nagy)városi társadalmak demográfiai, ezen belül család- és háztartástörténeti viszonyainak feltárásával és bemutatásával. Az adatbázis tartalmazza az egyén nevét, nemét születési helyét és idejét, családi állapotát, felekezeti hovatartozását, foglalkozását, foglalkozási viszonyát, honosságát, műveltségi fokát (tud-e írni és olvasni), nem utolsó sorban azt, hogy az illető jelen vagy távol van.

Adatfelvételi szempontok

Az adatfelvétel házanként és lakásonként zajlott. A mezővárosoktól és a rurális településektől eltérően Marosvásárhelyen a háztartásfő bemondása alapján írták össze az egyes lakófeleket. Az adatokat az esetek többségében a háztartásfő bemondása alapján, ritkább esetben egyéni adatközlés alapján úgynevezett bejelentési ívekre rögzítették. Az összeírást nem statisztikusok, erre kiképzett szakemberek, hanem választott biztosok hajtották végre. Az összeírás alapegysége a lakófél-háztartások voltak. A lakófél (Wohnpartei) fogalmát, 1850-ben vezették be, amit 1857-ben és 1870-ben is használtak. 1880-tól az összeírás alapja már az egyén lett. A lakófél helyettesítette a hagyományos família (háztartás) fogalmát, amely az egy fedél alatt élők és egy asztalnál étkezők közösségét jelentette. A népszámlálás alkalmával, a háztartás minden tagját, tehát a családtagok mellett az alkalmazottakat, szolgálat és egyéb nem rokon személyeket is összeírták. A háztartásban elfoglalt pozíció és a háztartásfőhöz való viszony jelölésére nem szántak külön oszlopot az íveken. Marosvásárhelyen a név mellett vagy a foglalkozási viszony rovatban tüntették fel a háztartásfőhöz való viszonyt. Ennek hiányában az összeírtak sorrendje, a személyek neme, családi állapota, kora, családneve, foglalkozása volt irányadó.

Módszertani megfontolások

Első lépésben az összeírási ívek forráshű rögzítésére került sor. Az adatbevitel során numerikusan kódoltam az egyes változók adatsorait. A család- és háztartástipológia segítségével sikerült tisztázni a családi viszonyokat, viszont az idegenek és alkalmazottak esetében az osztályozáshoz kevés támpont áll a rendelkezésünkre. A háztartásokban élő egyedülálló, nem rokon személyek minősítése. A családok kialakítása során, az alkalmazottak mellett a beszállásolt katonák, diákok és egyéb albérlők jelenlétével is számolni kellett. Alapvetően az egy házban, illetve lakásban élő rokonokat tekintem háztartástagoknak, ami bizonyos esetekben a háztartások újra kódolásával járt együtt. A családok besorolásakor a fő kritérium a vérrokonság és a házasság útján szerzett rokonsági viszony volt. A háztartások esetében ezen túlmenően további szempont volt még az egy fedél alatt való együttélés, a közös főzés és étkezés. A közös gazdálkodás kérdése ezen a szinten sajnos nem vizsgálható, azt nem lehetett figyelembe venni. Az együttélés ugyanakkor nem zárta ki a gazdasági függetlenséget, az önálló munkavégzést és a tulajdon felosztását az együtt élő családtagok között. A közös lakásban összeírt alkalmazottak és nem rokonokat külön családonként kezeljük az adatbázisban.

Releváns kutatási kérdések

Az adatbázis a marosvásárhelyi háztartások morfológiai elemzése (családok mérete és szerkezete), mellett a háztartás-kialakítást meghatározó tényezők “pillanatfelvételen” alapuló vizsgálatát teszi lehető lehetővé. Általa bővíthetjük ismereteinket az erdélyi városi társadalom családi viszonyairól és demográfiai helyzetéről, illetve magyarázatot kaphatunk a különböző urbánus együttélési formákat alakító tényezőkről és motivációkról. A háztartás-rekonstrukciók mellett az egyének, családok esetleg az egymás után következő nemzedékek életciklusai, életútjai is rekonstruálható válik. Az egyes családtagok különböző ismérveinek összevetése mellett a családokhoz rokoni szállal nem fűződő, de a háztartás részét képező egyéb személyek szerepének vizsgálata is érdekes információkkal szolgálhat. Az újabb kutatási irányzatok a tipológia helyett a rokonsági hálókra és azoknak a családok és egyének életében játszott szerepére fókuszálnak. Segítségével feltárhatók a családi kapcsolatok szövevényes hálózata. Az, hogy a család hogyan ágyazódik be a rokonsági és szomszédsági, baráti és egyéb kötelékek hálójába.

Az adatbázis minden korlátozottsága ellenére nemcsak Marosvásárhely 19. századi társadalmi összetételére és háztartás szerkezetére vonatkozó ismereteinket gyarapítja, hanem fontos adalékokat szolgáltathat az erdélyi városi társadalom jobb megismeréséhez és összehasonlító adatokat nyújt az európai városok vizsgálatához is.