Események
Sikeresen lezajlott a kutatócsoport októberi konferenciája
2018. október 25-én és 26-án került megrendezésre a kutatócsoport Apák és fiúk. Anyák és lányok. Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a pre-modern családban (1500–1918) című konferenciája. A beszámoló később várható, de addig is örömmel osztjuk meg a két napos rendezvényünkön készült képeket.
A konferencia programja továbbra is elérhető itt.
Megnyitó. Molnár Antal, az MTA BTK tudományos főmunkatársa.
Megnyitó. Tóth Olga, Czeglédi Noémi, Majorossy Judit.
Molnár Antal megnyitó beszéde közben.
Megnyitó. Bozó-Szűcs Diána, Simon Katalin, Péter Katalin, Erdélyi Gabriella.
Megnyitó. Örsi Julianna, Bódai Dalma, Martí Tibor.
Megnyitó. Erdélyi Gabriella, a kutatócsoport vezetője.
Megnyitó. Ogoljuk-Berzsenyi Anett, Szirácsik Éva, Czeglédi Noémi.
Családi stratégiák. Szekcióvezető: Koltai András.
Családi stratégiák szekciója.
Mostohacsaládok szekciója.
Mostohacsaládok szekcióvezetője: Németh István
Mostohacsaládok szekciója. Czinege Szilvia, Simon Katalin, Czeglédi Noémi, Borsy Judit, Gál Edina.
Mostohacsaládok szekciója. Fónagy Zoltán, Czinege Szilvia, Berecz Anita, Simon Katalin, Czeglédi Noémi.
Tóth Árpád: Pozsonyi evangélikus polgárcsaládok gyermekeinek életútja megözvegyült szüleik újraházasodása után (1740-1840)
Tóth Árpád előadás közben.
Bódai Dalma: "…mikor sok kérői voltak leányának'. A Thurzó család házasságpolitikája a 17. század elején.
Péter Katalin és Molnár Antal.
Benda Borbála, Szabó András Péter és Majorossy Judit.
Bódai Dalma előadás közben.
Tóth Árpád előadás közben.
Szirácsik Éva: Az irányító és irányított szerepek változása a divényi uradalom parasztcsaládjaiban 1660 és 1681 között.
Családi stratégiák szekció.
Bozó-Szűcs Diána: Mostohaszülők és mozaikcsaládok a 19. századi Aszódon. Az aszódi evangélikus közösség családjainak felépítése, változásai 1800-1870.
Fónagy Zoltán: Mostohaszülők és féltestvérek. Mozaikcsalád-narratívák 19. századi egodokumentumokban.
Fónagy Zoltán előadás közben.
Benda Borbála: Családi stratégiák az Erdődy családban Erdődy György és félárván maradt unokaöcsei levelezése alapján
Horváth József, Ogoljuk-Berzsenyi Anett, Szirácsik Éva, Szabó András Péter.
Majorossy Judit: Édesek és mostohák: Egy késő középkori bécsújhelyi „családi epitáfium” margójára.
Mostohacsaládok II. szekció.
Tóth Árpád, Németh István, Fónagy Zoltán.
Németh István, Fónagy Zoltán, Bozó-Szűcs Diána, Benda Borbála.
Simon Katalin, Borsy Judit.
Papp Kinga, Borsy Judit, Czeglédi Noémi.
Molnár Ágnes: A családi élet változásai Kiskanizsán a XIX. század második felében és a XX. század elején.
Tóth Olga: Volt-e a napszámos családoknak érzelmi élete? Esettanulmány az első demográfiai átmenet előtti időszak jellemzőivel leírható családokról Hajdúdorogon, a 20. század első harmadában.
Borbély Zoltán: Egy 17. századi mozaikcsalád anatómiája: Várday Kata és Nyáry Pál családegyesítése.
Borbély Zoltán előadás közben.
Simon Katalin: Egy uradalmi mezőváros családjai. (Mostoha)szülők és gyermekeik a 18. századi Óbudán.
Szabó András Péter és Simon Katalin.
Mostohacsaládok II. szekciója.
Tőtős Áron: Család- és háztartásbeli szerepek Marosvásárhelyen, 1869.
T. Orgona Angelika: Családfői szerep a ruszkai Kornis családban.
Bibor Máté: Egy özvegyasszony legkisebb fia: Gyulaffi Lestár gyermekkora és ifjúsága.
T. Orgona Angelika előadás közben.
Apaszerepek szekció. Molnár Ágnes és Horváth József.
Borsy Judit: Árvák sorsa a pécsváradi közalapítványi kerület versendi uradalmában a 19. század első felében.
Özvegyek és árvák szekció.
Szabó András Péter: Egy konfliktusos apa a 17. századi Erdélyből, hallerkői Haller István (1591-1657).
Gál Edina: A kolerajárvány özvegyei és árvái Kolozsváron 1874-ben.
Eszik Veronika, Horváth József, Borbély Zoltán.
Balogh Zsuzsánna: Gondoskodó apa? Az apai és fiúi kép megjelenése Bánffy Dénes levelezésében.
Özvegyek és árvák. Szekcióvezető: Szilágyi Adrienn.
Ogoljuk-Berzsenyi Anett: Szülő-gyermek kapcsolat egyszülős családokban a 18-19. században.
Apaszerepek. Szekcióvezető: Erdélyi Gabriella.
Öröklés: együttműködés és konfliktus. Szekcióvezető: Tóth Árpád.
Papp Kinga: Szülő-gyermek kapcsolat az Apor családban.
Szülő-gyermek viszony I. Szekcióvezető: T. Orgona Angelika.
Tózsa-Rigó Attila: Szülő-gyermek kapcsolatok a 16. századi pozsonyi végrendeletek tükrében.
Horváth József: A mostohagyermekek helyzete a 17. századi győri családokban – a végrendeletek tükrében.
T. Ládonyi Emese: "Annis Kegyelmednek tyúkot hízlal" Szülő-gyermek viszony a Teleki családban két levélfolyam tükrében.
Szolyka Hajnalka: A családról és gyermekekről való beszéd Kazinczy Ferenc levelezésében.
Czeglédi Noémi: Apánk végakarata.
Tamás Máté: Az apa, a fiú és az örökség. A Lackenbacher-család konfliktusai a 19. században.
Baráth Katalin: Örökös perpatvar. Szülők és gyermekek konfliktusai a hagyatéki eljárások során (bácskai Tisza-vidék, 1917–1920).
Család és háztartás. Őri Péter.
Balogh Judit: Édes és mostohaanya között: mozaikos családi struktúra egy teljes családban. Daniel Ferencné Béldi Judit, Béldiné Vitéz Zsuzsanna és Béldi Zsuzsanna viszonya az egodokumentumaik tükrében.
Őri Péter: Édesgyermekek és mostohagyermekek a 18-19. században: a szülők elvesztésének és újraházasodásának hatása a gyermekek házasságkötésére, Zsámbék, 1720–1850.
Lakatos Sándor-(Pakot Levente): Családstruktúra és házasságkötés 19-20. századi Erdélyben és Magyarországon.
Anya-lánya kapcsolatok szekció.
Gyulai Éva: Anyák és lányok a bécsi „zweite Gesellschaft”-ban és a ’48-as forradalomban (Pulszky Terézia és anyja: Henriette Mayer–Walter; Szemeréné Jurkovics Leopoldina és anyja: Therese von Comper–Jurkovics).
T. Ládonyi Emese és Papp Kinga.
Gyulai Éva és Mátay Mónika.
Balogh Judit.
Gyimesi Réka: Lehetőségek a mozaikcsaládok azonosítására a 19. századi bonyhádi forrásokban.
Család és háztartás I. szekció.
Mlakár Zsófia: Az anyaság és a szülőkhöz való viszony szerepkijelölő funkciója Herman Ottóné pályáján.
Benda Borbála.
Balogh Judit és Gyulai Éva.
Anya-lánya kapcsolatok szekció.
Csikos Gábor: „legöregebb fiával a felesége rossz viselete miatt nem maradhat” A nuklearizáció folyamata Jászdózsa példáján, 1848–1870.
Család és emlékezet. Szekcióvezető: Géra Eleonóra.
Mátay Mónika: A Chernelek: helytörténész apa, ornitológus fiú és a lábszánkó.
Ballabás Dániel: A család szerepe a főrendiházi cenzus összegének előteremtésében.
Bozsoki Petra: A szülői szerepek megformálása Kánya Emília emlékiratában.
Botond Ágnes és Szalisznyó Lilla.
Koloh Gábor: Házra hozott legények. Vőrendszer a 18‒19. századi Ormánságban.
Csikos Gábor, Ballabás Dániel, Koloh Gábor és Őri Péter.
Szalisznyó Lilla: „Él-e még az én jó fiam Ákos! Etelkám, nincs-e bajod? Árpád jó vagy-e?”. Szülő-gyermek kapcsolat Egressy Gábor családi levelezésében.
Károlyi Bálint: Szülők, nagyszülők szerepe és viszony a 17. század végén. Gyermeknevelés a Zichy családban.
Gyermeknevelés pszichológiája szekció.
Berki Anna: "…kivánom inkább istentül éltemet vegye el, hogysem… mint egy oktalan állat csak így nevelkedjem." - II. Rákóczi György kommunikációja szüleivel pszichológiai megközelítésből.
Balogh Zsuzsánna és T. Orgona Angelika.
Angelovics Helga: Vay Miklós báró mint gyermek, férj és apa.
Botond Ágnes: Anya-gyermek kapcsolat néhány pszichológiai aspektusa a pre-modern családban.
Gyermeknevelés pszichológiája szekció.
Gyermeknevelés pszichológiája szekció.
Steinmacher Kornélia: „Hát majd fogom én önnek a fiát szeretni, leszek neki igaz édesatyja!” Jókai, Nincsen ördög, 1891.
Ugrai János: A magyarországi Pfarrhaus az élet válságos időszakaiban. Egy egyházi társadalomtörténeti jelenség család- és neveléstörténeti megközelítésbe.
Zárszó.
Zárszó.
