Események
Sikeresen lezajlott a kutatócsoport októberi konferenciája
2018. október 25-én és 26-án került megrendezésre a kutatócsoport Apák és fiúk. Anyák és lányok. Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a pre-modern családban (1500–1918) című konferenciája. A beszámoló később várható, de addig is örömmel osztjuk meg a két napos rendezvényünkön készült képeket.
A konferencia programja továbbra is elérhető itt.
Mostohacsaládok szekciója. Fónagy Zoltán, Czinege Szilvia, Berecz Anita, Simon Katalin, Czeglédi Noémi.
Tóth Árpád: Pozsonyi evangélikus polgárcsaládok gyermekeinek életútja megözvegyült szüleik újraházasodása után (1740-1840)
Bódai Dalma: "…mikor sok kérői voltak leányának'. A Thurzó család házasságpolitikája a 17. század elején.
Szirácsik Éva: Az irányító és irányított szerepek változása a divényi uradalom parasztcsaládjaiban 1660 és 1681 között.
Bozó-Szűcs Diána: Mostohaszülők és mozaikcsaládok a 19. századi Aszódon. Az aszódi evangélikus közösség családjainak felépítése, változásai 1800-1870.
Fónagy Zoltán: Mostohaszülők és féltestvérek. Mozaikcsalád-narratívák 19. századi egodokumentumokban.
Benda Borbála: Családi stratégiák az Erdődy családban Erdődy György és félárván maradt unokaöcsei levelezése alapján
Molnár Ágnes: A családi élet változásai Kiskanizsán a XIX. század második felében és a XX. század elején.
Tóth Olga: Volt-e a napszámos családoknak érzelmi élete? Esettanulmány az első demográfiai átmenet előtti időszak jellemzőivel leírható családokról Hajdúdorogon, a 20. század első harmadában.
Simon Katalin: Egy uradalmi mezőváros családjai. (Mostoha)szülők és gyermekeik a 18. századi Óbudán.
Borsy Judit: Árvák sorsa a pécsváradi közalapítványi kerület versendi uradalmában a 19. század első felében.
Szabó András Péter: Egy konfliktusos apa a 17. századi Erdélyből, hallerkői Haller István (1591-1657).
Horváth József: A mostohagyermekek helyzete a 17. századi győri családokban – a végrendeletek tükrében.
T. Ládonyi Emese: "Annis Kegyelmednek tyúkot hízlal" Szülő-gyermek viszony a Teleki családban két levélfolyam tükrében.
Baráth Katalin: Örökös perpatvar. Szülők és gyermekek konfliktusai a hagyatéki eljárások során (bácskai Tisza-vidék, 1917–1920).
Balogh Judit: Édes és mostohaanya között: mozaikos családi struktúra egy teljes családban. Daniel Ferencné Béldi Judit, Béldiné Vitéz Zsuzsanna és Béldi Zsuzsanna viszonya az egodokumentumaik tükrében.
Őri Péter: Édesgyermekek és mostohagyermekek a 18-19. században: a szülők elvesztésének és újraházasodásának hatása a gyermekek házasságkötésére, Zsámbék, 1720–1850.
Lakatos Sándor-(Pakot Levente): Családstruktúra és házasságkötés 19-20. századi Erdélyben és Magyarországon.
Gyulai Éva: Anyák és lányok a bécsi „zweite Gesellschaft”-ban és a ’48-as forradalomban (Pulszky Terézia és anyja: Henriette Mayer–Walter; Szemeréné Jurkovics Leopoldina és anyja: Therese von Comper–Jurkovics).
Mlakár Zsófia: Az anyaság és a szülőkhöz való viszony szerepkijelölő funkciója Herman Ottóné pályáján.
Csikos Gábor: „legöregebb fiával a felesége rossz viselete miatt nem maradhat” A nuklearizáció folyamata Jászdózsa példáján, 1848–1870.
Szalisznyó Lilla: „Él-e még az én jó fiam Ákos! Etelkám, nincs-e bajod? Árpád jó vagy-e?”. Szülő-gyermek kapcsolat Egressy Gábor családi levelezésében.
Károlyi Bálint: Szülők, nagyszülők szerepe és viszony a 17. század végén. Gyermeknevelés a Zichy családban.
Berki Anna: "…kivánom inkább istentül éltemet vegye el, hogysem… mint egy oktalan állat csak így nevelkedjem." - II. Rákóczi György kommunikációja szüleivel pszichológiai megközelítésből.
Steinmacher Kornélia: „Hát majd fogom én önnek a fiát szeretni, leszek neki igaz édesatyja!” Jókai, Nincsen ördög, 1891.
Ugrai János: A magyarországi Pfarrhaus az élet válságos időszakaiban. Egy egyházi társadalomtörténeti jelenség család- és neveléstörténeti megközelítésbe.