Hírek

Apák és fiúk, anyák és lányok. Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a pre-modern családban (1500-1918) – konferenciafelhívás – 2018. október 25-26.

Az MTA-Lendület Családtörténeti Kutatócsoport interdiszciplináris konferenciát rendez modernitás előtti szülő-gyermek kapcsolat témakörében Budapesten 2018. október 25-26-án. Célunk, hogy a szülő-gyermek kapcsolatot hosszú időintervallumban vizsgáljuk, és minél jobban megértsük a folyamatosságok és a változások területeit, idejét, történeti ágenseit és mozgatórugóit. Időszerűnek tartjuk, hogy történészek, művészettörténészek, irodalomtörténészek, és történeti demográfusok közötti párbeszéd keretében összegezzük az eddig felhalmozott tudást, és új irányokat nyissunk a kutatásban.

A társadalmi nemek eltérő helyzetére irányuló kutatások eredményeképp mára bevett gyermekek helyett fi úkról és lányokról, szülők helyett pedig anyákról és apákról, anyai és apai szerepekről, anyai és apai gondoskodásról beszélni. Ezért a konferencia középpontjában az anyai és apai szerepek mindennapi gyakorlatai, normái és reprezentációi kölcsönhatásának vizsgálata áll. Fontosnak tartjuk, hogy a családok életében részt vevő, mindkét fél hangot kapjon, és mindkét nézőpont megjelenjen a történeti kutatásban. Olyan előadásokat várunk továbbá, amelyek több eset összehasonlításán alapul, illetve az életciklus előrehaladásával vagy a generációk közötti változások felmutatására törekszik.

A kora újkorban a szülő-gyermek kapcsolatot az egyén családbeli pozíciójához, társadalmi rangjához és Istenhez fűződő kapcsolatához kapcsolt kötelességek rendszerében értelmezték: egyfelől a szülői gondoskodás és szeretet, másfelől a gyermeki engedelmesség és tisztelet
elvárásainak teljesítéseként beszéltek róla. Ennek ellenére mi egy interaktív és dinamikus kapcsolatot feltételezünk a mindennapokban, amely az anyagi és érzelmi javak cseréje révén formálódott, amelynek során a szülők erőfölényén alapuló normarendszer is alku tárgyát képezte. Éppen ezért érdemesnek tartjuk az egyéni életút átmeneti periódusait, amelyek egyúttal a csere és az egyezkedés intenzív időszakai voltak, vagyis a születést, házasságot, konverziót és halált állítani a vizsgálódás középpontjába.

A fenti megközelítés lehetővé teszi, hogy meghaladjuk azt a nézetet, amely szerint a nagy történelmi átalakulás iránya a családban az uralom felől a szeretet felé haladt. Philippe Ariès tézisét (1962) a kora újkori szülők közömbösségéről sokan sokféleképpen cáfolták, így ma az az elfogadott nézet, hogy a szülők régen is szerették gyermekeiket. Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a gyerek-szülő kapcsolatban a hierarchia és az intimitás együtt élő gyakorlatainak dinamikáját jobban megértsük.

Ehhez persze fi gyelembe kell vennünk azt is, hogy a modern nukleáris család funkciói megnövekedtek, határai megerősödtek. Ugyanakkor a tradicionális szülő-gyermek kapcsolat csakis a leszármazás vertikális koncepciója és a horizontális rokonsághoz fűződő szoros szálak (mindenekelőtt a gyermekek rokonokhoz-barátokhoz adásának szokása) kölcsönhatásában vizsgálható.

A 19. század végéig magas halálozás miatt kiemelten fontosnak tekintjük a család életciklusainak figyelembe vételét. A történetírásban elfelejtett, tény, hogy mivel a preindusztriális Európában a gyermekek egyharmada elvesztette egyik vagy mindkét szülőjét tíz éves korára, jellegzetes volt – akárcsak 20-21. századi válások következtében – az egy szülővel és még inkább a mostohaszülővel való együttélés. Míg a mai mozaikcsaládokban – a gyermekek anyáknál történő elhelyezésének tendenciája következtében – a mostohaapák jelenléte a jellemző, régen az özvegy apák sokkal gyakoribb újraházasodása következtében a mostohaanya alakja dominált. Ezzel egy időben a társadalom elsősorban a férfi családfőtől várta a gyermekek felnövekedésének és felnevelésének biztosítását, és csak a 19. századi gazdasági és társadalmi változások összefüggésében jön majd létre az anyaság mítosza előtt, amely az anyák legfőbb felelősségévé teszi a gyermeknevelést.

A konferencián többek között a következő kérdésekre keressük a választ:

• Hogyan használták nők és férfi ak az apaság és anyaság patriarchális koncepcióját saját érdekeiknek megfelelően a családon belül, és hogyan reprezentálták ezt a külvilág számára?
• Miképp ábrázolták és magyarázták a családon belüli fegyelmezést és a fi zikai fenyítést a családtagok?
• Az intimitás és uralom mindennapi gyakorlatai szülők és gyermekek között hogyan módosult a családbeli születés, házasság és elhalálozás idején?
• A szülőket és gyermeket elválasztó földrajzi távolságot milyen eszközökkel alakították szeretetteljes kötődéssé?
• Hogyan tekintettek a gyermekek a róluk mindennapokban gondoskodó „helyettes” vagy „nevelő” szüleikre?
• Vajon a mostohaszülő megjelenését hogyan fogadták a korábbi házasságból hozott kiskorú és nagykorú gyermekek?
• A mostohaanya vagy mostohaapa megjelenése hogyan hatott a gyermekek várható életkorára vagy a család stabilitására (megmaradására, illetve felbomlására, gyermekek maradására és elköltözésére)?
• A mostohaszülő szerep felvállalása és kifejezése hogyan befolyásolta férfiak és nők családon belüli pozícióját?
• A családstruktúra hogyan hatott a szülői szerepekre: mást jelentett jó apának vagy anyának lenni a nukleáris és a mozaikcsaládban?

JELENTKEZÉS:

• Beküldendő az előadás címe és maximum egy oldalas összefoglalója; az előadó neve és egy bekezdésnyi szakmai önéletrajza.
• Beküldési cím: lendulet.csaladtortenetek@gmail.com
• Jelentkezési határidő: 2018. június 15. Visszaigazolás a jelentkezés elfogadásáról: 2018. június 30.

A KONFERENCIA ÉS IDŐPONTJA:
MTA Humántudományi Kutatóközpont (1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.)
2018. október 25-26.
A szállás és az esetleges útiköltség visszatérítésének igényét a jelentkezéssel egy időben kérjük jelezni.
A konferencia előadásainak tanulmány-változatát 2019-ben tanulmánykötetben tervezzük publikálni.

BIBLIOGRÁFIA

• Bailey, Joanna. Parenting in England, 1760–1830. Emotion, Identity and Generation. Oxford: Oxford University Press, 2007.
• Deáky Zita: „Jó kis fi úk és leánykák”. A kisgyermekkor történeti néprajza Magyarországon. Budapest, Századvég Kiadó, 2011.
• Dekker, Rudolf. Childhood, Memory and Autobiography in Holland. From the Golden Age to Romanticism. Basingstoke: Macmillan, 2000.
• Frank, Stephen M. Life with Father: Parenthood and Masculinity in the Nineteenth-Century American North. Baltimore, MD: John Hopkins University Press, 1998.
• Grace, Philipp. Affectionate Authorities: Fathers and Fatherly Roles in Late Medieval Basel. Aldershot: Ashgate, 2015.
• Péter, Katalin, szerk. Gyermek a kora újkori Magyarországon. Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 1996.
• Pollock, Linda. A Lasting Relationship: Parents and Children Over Three Centuries. Hanover and London: University Press of New England, 1990.
• Yavneh, N. és Miller, N., szerk. Maternal measures: fi guring caregiving in the early modern period. Aldershot: Ashgate, 2000.