Kutatócsoport

Kutatócsoport vezetője

Erdélyi Gabriella

A régen élt mozaikcsaládok történetének kutatása azért izgalmas, mert egyszerre nagyon hasonlít és nagyon különbözik a mai nők, férfiak és gyermekek mindennapjaitól és kapcsolataitól.

Belső munkatársak

Adamecz Szilvia

"Vigyázzatok, mert amit egy nő keres, azt meg is találja!” Vaszary Gábor

Fehér Andrea

Arra törekszem, hogy a múlt elbeszéléseiből kiragadjam a történeti érdeklődés perifériájára szorultakat, s önmagukban talán jelentéktelen, de összefüggésükben sokatmondó történetekkel népesítsem be a 18. századi Erdélyt.

Fónagy Zoltán

Kutatási területem a 19. századi magyar társadalom- és művelődéstörténet, és ezen belül a családtörténet. A projektben ezen kívül a mostohacsaládok blogot szerkesztem.

Géra Eleonóra

"A városi társadalom két alappillére a család és a tisztesség."

Nagy Sándor

„Régi” és „új” családok – házastársak, házassági konfliktusok, válás, újraházasodás.

Orgona Angelika

Egy erdélyi nagybirtokos család kora újkori történetén keresztül vizsgálom az egymással rokoni és érzelmi kötelékben álló emberek stratégiáit, kapcsolatrendszerét, nemzedéki emlékezetének formálódását.

Őri Péter

„a történeti demográfia: szex, halál és utazás a történelemben – van ennél érdekesebb?”

Simon Katalin

A 18-19. század mindennapi életét kutatom, annak egykori színterein és szereplőin keresztül.

Szabó Péter András

Mindig is érdekeltek a naplók, a személyes feljegyzések. A projekthez elsősorban e források révén kapcsolódom.

Szilágyi Adrienn

„Család (…) olaj az élet lámpásában”. Legfőbb feladatom a projektben a családtörténeti adatbázis-építés koordinálása.

Tóth Ferenc

A szatmári béke után francia földre távozott magyarok családjainak sikertörténetei alapján újra kell gondolnunk az ancien régime társadalmáról vallott nézetek jelentős részét.

Külső munkatársak

Bubryák Orsolya

Művészettörténészként azt kutatom, hogyan tükröződnek az érzelmi viszonyok a családtagok műtárgyakról hozott rendelkezéseiben, és mennyiben járulhat hozzá a családi kapcsolatrendszer ismerete a művek provenienciakutatásához.

Czeglédi Noémi

A családon belül keletkezett konfliktusokat a családtagok egymáshoz fűződő kapcsolatrendszerén keresztül vizsgálom a feudális jogszolgáltatás iratai alapján.

Deáky Zita

A bábaság történeti, néprajzi kérdéseitől indultam, most az anyaság és gyermekélet változás vizsgálatánál tartok.

Hanák Béla

Az egyén és a család életciklusainak átmeneti rítusait és periódusait, a születés, keresztelés, házasság és halál/temetés során keletkező források és témák állnak kutatásaim középpontjában.

Kucserka Zsófia

A 19. századi házasságra kevésbé szoktunk úgy tekinteni, mint a női emancipáció terepére, vagy mint a nemzeti vállalkozások egyik formájára. Kutatásomban a házasságot mint közös (többnyire nemzeti) vállalkozás vizsgálom.

Majorossy Judit

A középkori városi családi kapcsolatok rekonstruálása igazi puzzle-játék, melynek számos darabja marad homályban, de ha egy-egy kép körvonala felsejlik, látható, hogy a mozaikcsalád milyen hétköznapi jelenségnek számított.

Mátay Mónika

Kutatási és oktatási területem a 19-20. századi társadalomtörténet, kulturális antropológia, mikrotörténet, és a társadalmi nemek története.

Mérai Dóra

Régészként és művészettörténészként síremlékekkel foglalkozom, amelyek egyszerre szöveges, képi és tárgyi forrásként mesélnek az elhunytak és a megrendelők személyéről, társadalmi szerepéről, kapcsolatairól.

Molnár Ágnes

A kiskanizsai kertészkedő-piacozók, a „sáskák” jellegzetes gazdasági stratégiáját, családi munkaszervezetét, nemek és generációk közötti kapcsolatait tanulmányozom minden elérhető forrás felhasználásával, a szociokulturáli...

V. László Zsófia

A női szerepekkel kapcsolatos normák 18–19. századi változásai érdekelnek, illetve azok a személyiségek, akik ebbe belesimulnak vagy éppen feszegetik a határokat.

Adatbázis munkacsoport

Ballabás Dániel

Célom, hogy a Facebookhoz hasonló módon életre keltsem a dualizmus kori magyar főnemességen belül egykor létező családi, társadalmi és egyéb kapcsolatokat.

Benda Borbála

Kutatásaim területe a kora újkori arisztokrata mozaikcsaládok története családi levelezések feltárásával és feldolgozásával.

Koltai András

A magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszerét vizsgálom a 16-17. században.

Mészáros Tamás

BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék kutató-oktatója vagyok. Kutatási területem az elosztott intelligens rendszerek és internetes technológiák, valamint ezek alkalmazásai az információ szolgáltatásban.

Németh István

Kassai és soproni kora újkori polgári családokat, mostohacsaládokat kutatom.

Tóth Árpád

A pozsonyi és az eperjesi német evangélikus közösségeket, elsősorban ezek demográfiai és családi viszonyait vizsgálom.

Tőtős Áron

Kutatási területem, részint a mai Erdély várostörténetére, részint a térség történeti-demográfiai, család- és háztartás vizsgálatára terjed ki.

Tózsa Rigó Attila

Mintegy másfél évtizede foglalkozom családokkal kora újkori társadalomtörténet keretében. Hasonló munkát végzek, mint a mai társadalomkutatók, csak ezeket az „interjúalanyokat” képtelenség újrakérdezni.

Doktoranduszok

Balogh Zsuzsánna

Kutatásaim középpontjában az Apafi-kori erdélyi elit rokoni és családi kapcsolatainak feltérképezése áll, különös tekintettel a nőkre.

Baros-Gyimóthy Eszter

"A történelem nem dátumok, helynevek, háborúk halmaza. Az emberekről szól, akik kitöltik közöttük a tereket." Jodi Lynn Picoult

Bódai Dalma

“Vive Ut Vivas!” Kutatási területem a kora újkori politikai kommunikáció, művelődés és udvari kultúra. Doktori disszertációm témája: Thurzó György nádor biccsei udvartartása.

Vigh Barbara

Kutatásaim során a mindennapok horizontja felől közelítek a 19. század történetéhez. A kutatócsoport munkájához a debreceni Rothschnek család kapcsolathálózatának vizsgálatával kapcsolódom.

Végzett doktoranduszok

Gyimesi Emese

Kutatási területem a 19. századi pest-budai polgárcsaládok - különösen Szendrey Júlia és két házasságból született gyermekeinek - térhasználata és városreprezentációja ego-dokumentumok alapján.

Gyimesi Réka

Kutatási területem a történeti demográfia, ezen belül a 19. század második feléből fennmaradt bonyhádi népszámlálási adatokat, anyakönyveket és egyéb elsődleges forrásokat dolgozom fel.

Horváth-Bálint Petra

Büntetőperek alapján kutatom a 18–19. századi parasztság mindennapi-, és családi életét, keresve a mentalitás, gondolkodásmód apró rezdüléseit.