Online előadások II. a MACSE-val

Események

Online előadások II. a MACSE-val

A MACSE – Magyar Családtörténet-kutató Egyesület és a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport közös szervezésében havonta egy online előadásra kerül sor, amelyek visszanézhetők a MACSE youtube csatornáján. (A linkek az előadás címére kattintva elérhetők.)

Deáky Zita: A gyermek a családban és a gyermekmunka kérdései. A történeti, néprajzi források tanulságai

A gyermekek koruk, nemük, szellemi és fizikai képességük alapján feladatot láttak el minden társadalomban – a család státuszától gazdasági helyzetétől függetlenül. A paraszt, az iparos, a kereskedő, a munkás családokban a munkára nevelés a szocializációs stratégia része, életstratégia volt az egyén fejlődése valamint kis- és nagyközössége érdekében. A 19. században figyeltek fel a családon kívül, a gyermekek korát és erejét meghaladó, bérért vagy csak tartásért végzett munkára, amelyre családjuk vagy saját megélhetésük érdekében kényszerültek végezni akár 6-7 éves koruktól kezdve. Az előadás a gyermekmunka kérdéskörét és annak társadalmi, gazdasági és társadalmi összetevőit járja körbe a dualizmus időszakában.

Koloh Gábor: Falusi családok szenvedélyes élete, az elfeledett presbiteri jegyzőkönyvek

Békétlen ősatyák és sokat tűrt ősanyák neve sorjáz a szemünk előtt az anyakönyvek lapjairól, de vajon örök feledésre lett-e ítélve a sorsuk vagy személyes tragédiájuk, családi pokluk máig hatóan megérint és tanít? A matrikulák, az adóösszeírások vagy például a háztartás-összeírások jellemzően “kemény” források, de vajon kellően erősek-e a tények is, amelyekre belőlük következtetünk? Családon belüli erőszak, különélés, házasságtörés, rágalmak és paráznaság lesznek az előadás témái, amely egy méltatlanul kevéssé kiaknázott forrástípus, a presbiteri jegyzőkönyv fontosságára kívánja felhívni a figyelmet.

Gyimesi Emese: Az ego dokumentumok használatának lehetőségei a családtörténet írásban

Az ego-dokumentumokat (például leveleket, naplókat, önéletírásokat) elemző történészek módszertana sokat változott az utóbbi évtizedekben. Nem meglepő, hogy ez szoros összefüggésben van a különböző periódusokban uralkodó történelemszemlélettel. A társadalomtörténet írás módszereit forradalmasító történetírói irányzatok megjelenése előtt az ego-dokumentumok hagyományos megközelítése annak vizsgálatára korlátozódott, vajon a források szerzői igazat mondanak-e vagy hazudnak. Így a történészek sokáig másodrendű, önmagában használhatatlan forrástípusként kezelték az ego-dokumentumokat. A hétköznapi emberek életének előtérbe kerülésével, a mikrotörténet és a kultúrtörténet szempontjainak térnyerésével azonban egyre fontosabbá vált az egyéni tapasztalatok és motivációk elemzése a történetírásban. Az előadás azt tekinti át, hogy milyen kihívásokat tartogat az ego-dokumentumok elemzése a kutatók számára. Emellett számos 19. századi példán (többek között Szendrey Júlia családján) keresztül arra is rámutat, hogy miként hasznosíthatóak az ebbe a kategóriába tartozó forrástípusok a családtörténet-írásban.

Tózsa-Rigó Attila: Kooperáció és konfiktusok. Családi viszonyok a 16. századi pozsonyi végrendeletek tükrében

A 16. századi városi végrendeletek rendkívül izgalmas adalékokkal szolgálnak a kora újkori polgárság családi viszonyairól. A testamentumok nem csak a vagyoni gondoskodásba, vagy a gyermeknevelés kérdésébe nyújtanak betekintést, hanem számos olyan esetről is értesülhetünk, amikor a halálra készülő polgárok bensőséges hangnemben emlékeztek meg hátramaradó házastársukról, gyermekeikről, vagy más családtagokról. Ezek mellett számos olyan esetet is rejtenek ezek a történeti források, amelyek családi drámákról, konfliktusokról tudósítanak. Az előadás igyekszik mindkettőbe betekintést adni. A családi kooperáció és a konfliktusok rövid bemutatása után talán az is nyilvánvaló lesz majd, hogy a közel 500 évvel ezelőtt élt emberek mindennapjait néha nagyon is hasonló motivációk, vágyak és félelmek határozták meg, mint a modern kori ember gondolkodását.

Események