Hírek Publikációk

Publikációk a kutatócsoport elmúlt három évéből

Megjelent kötetek a Magyar Családtörténetek: Tanulmányok sorozatban:

Előkészületben:

  • Gyáni Gábor: A nő élete – történelmi perspektívában.
  • Szemethy Tamás: A magyarországi új arisztokraták társadalmi helyzete 1711-től 1799-ig. MNL OL-BTK közös kiadványa.
  • Nagy Sándor: Válás után. Elváltak, újraházasodások, gyermeksorsok Budapesten a 19-20. század fordulója körül
  • Simon Katalin: Mindennapi élet a 18. századi Óbudán
  • Erdélyi Gabriella, szerk. Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a pre-modern családban (1500–1918).
  • Deáky Zita- Krász Lilla:  „Lészen az istennek áldásábúl magzattyok …” Születés és anyaság a régi Magyarországon (16. -20. század)

Megjelent kötetek a Magyar Családtörténetek: Források sorozatban:

  • Fehér Andrea: Székely László erdélyi főnemes önéletírása. 2019, EME-MTA BTK. (Magyar Családtörténetek: Források 1.) Az év könyve. Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadói díja. Az év forráskiadványa. Babes-Bolyai Tudományegyetem, Történelem Filozófia Kar díja.
  • Gyimesi Emese: Gyerekszemmel – Szendrey Júlia családjában. 2019. Magánkiadás (Magyar Családtörténetek: Források 2.)
  • Hanák Béla – Szabó András Péter: Menyegzőre és temetésre hívogató levelek Kassa városának, 16-17. század. BTK, Magyar Családtörténetek: Források, 3. BTK: 2020. Megjelenés alatt.

Előkészületben:

  • Az Erdődyek családi levelezése a 17. század közepén. Kiadja: Benda Borbála
  • Lutheránus lelkészek naplói, családi krónikái és önéletírásai a 16. és a 17. századból. Kiadja: Szabó András Péter.
  • A 18. századi magyar arisztokrácia alulnézetből, avagy egy házasság, két szemtanú. Therese Corzan és Hueber Antal emlékiratai (1757–1759). Kiadja: Bara Júlia és Arany Krisztina.
  • Gyalui Thorda Zsigmond (?-1569) naplója. Kiadja: Póka Ágnes.
  • Az unitárius parciális jegyzőkönyv kiadása. Kiadja: Molnár Dávid.
  • Türck Dániel lőcsei jegyző diáriuma (1548-1559). Kiadja: Szabó András Péter et al.

A kutatócsoport anyagi támogatásával és tagjai részvételével  készült egyéb köteteink:

  • Lukács Anikó – Tóth Árpád (szerk.): Az érzelmek története. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 207. évi, gödöllői konferenciájának tanulmánykötete. (Rendi társadalom – polgári társadalom, 31.) Budapest. 2019.
  • Orgona Angelika: Az amerikai grófné. Szapáryak és Széchényiek emlékei. MNM-BTK: 2020. Angol-magyar kétnyelvű, tudományos ismeretterjesztő kiadvány. Megjelenés alatt.

Külföldön megjelent köteteink:

Előkészületben:

  •  Stepfamilies in East Central Europe, 1500-1850 . Ed. G. Erdélyi-A. P. Szabó.  Routledge.

Idegen nyelvű tanulmányok:

  • A Hungarian Historical Review 8 (2019: 4) tematikus száma: Stepfamily Across Ethnicities. A tartalomjegyzéket lásd itt.
  • Erdélyi, Gabriella. “Stepfamily Relations in Autobiographical Writings from Seventeenth-Century Hungary”. In Stepfamilies in Europe 1400-1800, ed. Lyndan Warner, 146-167. Abingdon: Routledge, 2018.[4]
  • Erdélyi, Gabriella. “Marriage and Voluntary Conversions in the Hungarian-Ottoman Frontier region.” In Identity and Culture in Ottoman Hungary, ed. Pál Fodor and Pál Ács, 183-208. Berlin: Klaus-Schwarz Verlag, 2017.
  • Erdélyi, Gabriella: Inheritance and Emotions: Performing the Patriarch in an Aristocratic Stepfamily in Seventeenth-Century Habsburg Hungary. Journal of Family History. 17-Jun-2020 accepted, manuscript ID is JFH-20-0017.R1. Megjelenés alatt.
  • Fehér, Andrea. „The Instrument of the Devil”. The Image of the Witch in 18th Century Cluj. In Studia Universitatis Babeș-Bolyai, Historia. Vol. 64, nr. 1, July 2019. 123–142.
  • Fehér, Andrea. Trends and Controversies in the Transylvanian Kitchen. Contribution to the Culinary History of Eighteenth Century Transylvania. In Brukenthal. Acta Musei XIII. 5. Burkenthalia. Romanian Cultural History Review. nr. 9. 2019. 941–950.
  • Fehér, Andrea. “From Courtship till the Morning After. The Role of Family, Kin and Friends in the Marriages of László Székely.” Hungarian Historical Review: The History of Transylvania: Society and Culture. 7 (2018), no. 4.
  • Géra Eleonóra: „Glück oder Unglück. Deutschsprachige Familien in Ofen (Buda) in der Wiederaufbauphase (1686-1726)” Karl-Peter Krauss (hersg.): Migration und Sehnsuchtsräume im Osten (18. und 19. Jahrhundert). Erfahrungswelten “gemeiner” Leuten.  Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde, Tübingen. Unter Druck.
  • Majorossy, Judit – Sarkadi, Nagy Emese: Reconstructing Memory: Reconsidering the Origins of a Late Medieval Epitaph from Wiener Neustadt. ACTA HISTORIAE ARTIUM ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE 60 pp. 71-122. , 52 p. (2019)
  • Gyimesi Réka: A Spatial Analysis of the Socio-economic Structure of Bonyhád Based on the Census of 1869. Hungarian Historical Review 8. évf. 1 pp 28-51 (2019)
  • Majorossy, Judit; Lutter, Christina; Frey, Daniel; Krammer, Herbert: Kinship, Gender and the Spiritual Economy in Medieval Central European Towns. HISTORY AND ANTHROPOLOGY 31 (2020)
  • Nagy, Sándor. Indivisibiliter ac inseparabiliter? Österreichische Scheidungen in Klausenburg (1868–1895) Otto Wagners „Siebenbürger Ehe“, Jahrbuch des Vereins für Geschichte der Stadt Wien, Band 69/71 (2013/2015), hrsg. von Karl Fischer, Wien: Verein für Geschichte der Stadt Wien, 2018.
  • Simon Katalin . Alltagsleben der deutschen Bevölkerung in Altofen im 18. Jahrhundert. Az Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde 2018. évi, tübingeni konferenciájának tervezett kötetébe. 71 169n, közlésre elfogadott tanulmány.
  • Őri Péter: Entering the reproductive phase of life: first marriages in Zsámbék, Hungary (1720–1945). In Glavatskaya, Elena – Thorvaldsen, Gunnar – Fertig, Georg – Szołtysek, Mikolaj (eds.): Nominative data in demographic research in the East and the West. Ural University Press, Ekaterinburg, 97–120. 2019.

Magyarul megjelent tanulmányok:

  • Baros-Gyimóthy Eszter: Özvegy nők és új családjaik egy 18. századi gömöri mezővárosban. Történelmi Szemle 2019. 4. szám, 633–655.
  • Baros-Gyimóthy Eszter: A halandóság egy 18. századi mezővárosban. In: XII. Nemzetközi és XIX. Országos Grastyán Interdiszciplináris Konferencia előadásai, szerk. Rab Virág – Somogyi Bianka – Tuboly-Vincze Gabriella – Varga Tímea, PTE Grastyán Endre Szakkollégiuma, Pécs, 2019. 31–44.
  • Baros-Gyimóthy Eszter: Az elegyes házasságok demográfiája. In: A család egykor és ma 5, szerk. Barna Gábor – Kiss Endre, MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, Szeged, 2019. 291–305.
  • Bódai Dalma: A családtörténet-kutatás új útjain. Stepfamilies in Europe, 1400-1800. Ed. Warner, Lyndan. New York, Routledge, 2018. 288 p. In: Világtörténet: 9 (41) 3 pp 485-496 (2019)
  • Czeglédi Noémi: Színre vitt érzelmek. Családi viszályok az úriszék előtt. In: Lukács Anikó – Tóth Árpád (szerk.): Az érzelmek története. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 207. évi, gödöllői konferenciájának tanulmánykötete. (Rendi társadalom – polgári társadalom, 31.) Budapest, 2019. 201-218.
  • Czeglédi Noémi: Báró Bossányi Krisztina, az ismeretlen földbirtokos asszony. In: Szirácsik Éva (szerk.): A földesurak szerepe. Dominium IV. Unicus Kiadó. Budapest, 2018. 38–49.
  • Deáky Zita: A bérdajkaintézmény speciális vonatkozásai. In: Jakab Albert Zsolt, Vajda András (szerk.) Aranyhíd: Tanulmányok Keszeg Vilmos tiszteletére. 1088 p. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság; BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet; Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2017. pp. 321-328.
  • Deáky Zita. Gyermekmunka fényképeken a 20. század elején Magyarországon. In: Molnárné Acél Eszter – Dománszky Gabriella Szerk.: Gyermek/kor/kép. Gyermek a magyar képzőművészetben. Tanulmányok Budapest Múltjából XLIII. BTM Budapest, 2019. 265- 284.
  • Deáky Zita. Az okleveles bábák érdekérvényesítő fórumainak kialakulása (1893-1914). In: Sipos Balázs – Krász Lilla (Szerk.): A női kommunikáció kultúrtörténete. Napvilág Kiadó, Budapest, 2019. 156-166.
  • Erdélyi, Gabriella, “Nők a bűn hálójában. Becsület, szexualitás, és a társadalmi nemek közötti viszonyok a késő középkori Magyarországon.” In Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Philosophica, Thomus 21, fasc. 2. (2017): 120-137.
  • Erdélyi, Gabriella. „Nem leszen mostoha anya”: Érzelmi gyakorlatok egy 17. századi református lelkész mostohacsaládjaiban. Történelmi Szemle 60:(2) p. 123. (2018), megjelenés alatt.
  • Erdélyi Gabriella. Esterházy Anna Júlia mint testvér és jelenség. In: Lukács Anikó – Tóth Árpád (szerk.): Az érzelmek története. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 207. évi, gödöllői konferenciájának tanulmánykötete. (Rendi társadalom – polgári társadalom, 31.) Budapest, 2019. 157-175.
  • Erdélyi Gabriella: Esterházy Miklós mint családfő: utódlás és érzelmek egy 17. századi arisztokrata dinasztiában és mozaikcsaládban. Történelmi Szemle 61: 4 p. 453 (2019)
  • Géra Eleonóra: Egy fel nem fedezett művésznő a tudós férj árnyékában. Dr. Veress Endréné Méhely Mária története. In: 1916 – A fordulat éve? Tanulmányok a Nagy Háborúról. Szerk.: Egry Gábor, Kaba Eszter. Budapest, 2017. Napvilág Kiadó, 195-228. p.
  • Géra Eleonóra: Családi levelek, családi játszmák. In: A női kommunikáció kultúrtörténete. Szerk. Sipos Balázs, Krász Lilla. Budapest: Napvilág Kiadó, pp 59-74 (2019)
  • Géra Eleonóra: Budai nők a hatóságok előtt a 18. század elején. In: Századok 153. évf. 2. sz. (2019) 265–289.
  • Géra Eleonóra: “Az otthon hősnői” az első világháború Budapestjén. In: 1918 – A Nagy Összeomlás. Szerk. Hermann Róbert, Ligeti Dávid. Budapest: Országház Könyvkiadó, pp 201-224 (2019)
  • Gyimesi Réka: A Magyar Királyság demográfiai folyamatai a 18–19. században. In: Népek és nemzetiségek Magyarországon a 18-19. században. Szerk.: Csibi Norbert. Árkádia Kiskönyvtár, Történelem 7., Kronosz Kiadó, Pécs (Várható megjelenés: 2021 tavasz) – Közlésre elfogadott tanulmány.
  • Mátay Mónika. Deviánsok vagy lázadok. A nőiesség diszkurzív olvasatai. In Krász Lilla–Sipos Balázs szerk.: A női kommunikáció kultúrtörténete. Budapest: Napvilág, 2019. 75–92.
  • Molnár Ágnes: A házastársi konfliktusok és érzelmek kifejeződése egy kisbirtokos honvéd második világháborús levelezésében. In: Az érzelmek története. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 2017. évi, gyöngyösi konferenciájának tanulmánykötete. Szerk. Tóth Árpád, Lukács Anikó. Budapest, Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület, 2019. 297–310.
  • Simon Katalin, Ortodox rác családok a XVIII. századi Tabánban. In: Fons: Forráskutatás és Történeti Segédtudományok 28. évf. (2018) 2. sz. 155-185.
  • Őri Péter – Pakot Levente: Házasodás Erdélyben – Maros és Szilágy megye 1869-ben. In Tőtős Áron – K. Markaly Aranka – Koloh Gábor – Horváth Illés (szerk.): Ezerarcú Erdély. Politika, társadalom, kultúra. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 169–186. 2019.
  • Szabó András Péter: Johannes Frölisch evangélikus lelkész önéletrajzi feljegyzései (1636-1671). Lymbus: 17. sz. pp 143-156 (2019)
  • Szabó András Péter: Mesterség és életstratégia : Evangélikus lelkészdinasztiák a 16–17. századi Felföldön. Credo 25. évf. 3-4. sz. pp 58-65 (2019)

Tudományos népszerűsítő írások online és offline felületeken

A kutatócsoport tagja, Fónagy Zoltán által szerkesztett Mindennapok története.hu oldalon alblogot működtetünk Mostohacsaládok címmel.

  • Erdélyi Gabriella: Fájdalom és öröm, félelem és remény – Egy református lelkész mozaikcsaládja a 17. században (angolul: In Search of Stepmothers: The Stepfamilies of a Calvinist Minister)
  • Fónagy Zoltán: “Oly számos családnál, mint az enyim” – Széchenyi mint mostohaapa
  • Fónagy Zoltán: „Nem akarták kutyára hagyni a nevüket” – Az örökbefogadás történelmi látószögből
  • Fónagy Zoltán: “A szelíd, okos lélek” – Fény- és árnyképek az anyaság történetéből
  • Gyimesi Emese: „Istenem, hogy felnövünk mindnyájan!” Szendrey Júlia családja a Hársfa utcában
  • Orgona Angelika: “Szűz leányt tévén eleibe, ölébe hajtja a fejét” A Kornisok családi élete.
  • Tüskés Anna: „Komolyarcú ősapák és méltóságteljes ősanyák”. Gyermekek a Máriássy család ősgalériájában. Tüskés Anna, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa egy tekintélyes felvidéki nemesi família, a Máriássyak ősgalériájából válogatott 18–19. századi gyermekportrékat, ízelítőt adva a családi képek „olvasásának” lehetőségeiből.
  • Nagy Sándor: „Utált, törvénytelen és erkölcssértő viszony” – Egy budai orvos kettős élete az 1880-as években. Nagy Sándor – Budapest Főváros Levéltárának munkatársa – posztjában egyszerre találkozunk „hagyományosan” – a szülők halála miatt – és „modern módon” – válás következtében – létrejött mozaikcsaládokkal.
  • Baros-Gyimóthy Eszter: „Mert a vének bujaságra – a leánykák erszényre néznek” – özvegyek és választottjaik. Baros-Gyimóthy Eszter posztja egy felvidéki mezőváros, Csetnek 18. századi anyakönyveinek segítségével ad sokszínű és élettel teli képet arról, mennyire törékenyek voltak a családok a hagyományos társadalomban.
  • Katona Csaba: Édesek és mostohák – három nemzedék mozaikcsaládjai Esztergomban. Katona Csaba, az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársa egy esztergomi polgárcsalád – saját családja – három nemzedékén keresztül mutatja be, milyen törékenyek voltak a családi idillek a 19–20. század fordulója körüli időben is.
  • Mérai Dóra: Családi emlékkiállítás a 17. századi Erdélyben. A Magyar Nemzeti Múzeum Apafi-síremléke. Mérai Dóra régész és művészettörténész (CEU) egy 17. századi erdélyi síremlék feliratainak segítségével érzékelteti, milyen törékeny volt a „teljesség” még egy főúri famíliában is.
  • Nagy Emőke: A nagy Szent család. Szent Anna kultusza a késő középkori Magyarországon. Nagy Emőke művészettörténész a keresztény hitvilág központi családtörténetén – Jézus szűkebb és tágabb családi viszonyain – vezeti végig az olvasót, különös tekintettel a legendák magyarországi képzőművészeti emlékeire.
  • Szilágyi Adrienn: „Neked nem asszony, hanem koporsó kell” – Egy magyar nábob kései házassága. Szilágyi Adrienn történész, az MTA BTK Történettudományi Intézetének kutatója Jókai Mór Egy magyar nábob című regényének lehetséges modelljeit bemutatva bepillantást ad egy öntörvényű reformkori mágnás, Wenckheim József gróf családi viszonyaiba.
  • Tóth Ferenc: A La Hussarde! Gáláns Huszárok és magyar-francia családok a felvilágosodás századában. Tóth Ferenc történész, az MTA BTK Történettudományi Intézetének kutatója azt mutatja be, hogyan integrálódtak a házasságok révén a francia nemességbe a Rákóczi-szabadságharc főúri emigránsai – akik “mellesleg” új hazájukban meghonosították a ma hungarikumnak számító huszárságot.
  • Géra Eleonóra: „Nem lesz nyugtod tőlem ezen a Földön” – kísértetjárás a Tabánban. Géra Eleonóra az ELTE BTK egyetemi docense a 18. század eleji Budára kalauzolja az olvasót, ahol egy örökség körüli pereskedésen keresztül ad bepillantást a hagyományos társadalom szövevényes családi és rokoni viszonyaiba.
  • Nagy Sándor: A vártanú lánya. Schweidel Marie házassága és válása. Nagy Sándor (Budapest Főváros Levéltára) posztja az aradi vértanúk emléknapja alkalmából az egyik kivégzett, Schweidel József családjának sorsán keresztül, válóperes iratok segítségével ad bepillantást a házasságok létrejöttének és – a korban ritka – felbomlásának titkaiba.
  • Tóth Árpád: Pozsonyi polgárok családi stratégái a 18. században. Tóth Árpád, a Miskolci Egyetem docense egy 18. századi pozsonyi polgárcsalád két generációjának életútját követi nyomon. Bemutatja, mennyire szokványos tapasztalat lehetett mozaikcsaládban élni a kora újkorban, és hogy a mostohagyerekek sorsa nem alakult törvényszerűen mostohán.
  • Orgona Angelika: Vér és arany. Egy magyar gróf és egy amerikai milliomos lány házassága. Orgona Angelika, a Magyar Nemzeti Múzeum történész muzeológusa egy házasság történetén, illetve annak korabeli megítélésén keresztül mutatja be a párválasztás régi és új szempontjainak – szerelem, illetve anyagi és presztízsérdek – ütközését a 20. század elején.
  • Bálint Petra: Árvák és mostohák és érzelmek. Konfliktusok 18-19. századi parasztcsaládokra. Bálint Petra 18–19. századi Heves vármegyei büntetőperek alapján ad bepillantást a paraszti világban is gyakori mozaikcsaládok életébe, különös tekintettel a mostohagyerekek és mostohaszülők közötti konfliktusokra.
  • Szalisznyó Lilla: „Édesse, küldd el nekem ide gyorskocsin Clavigot és Othellót” – egy 19. századi színész családi vállalkozása. Szalisznyó Lilla a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékének munkatársa Egressy Gábor levelezésének felhasználásával egy 19. századi “sztár” családjának hétköznapi életébe ad bepillantást.
  • Kárpáti Attila: „Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben. Kárpáti Attila történész, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár munkatársa a liberális reformmozgalom egyik vezéralakját, Wesselényi Miklóst mutatja be egy nem szokványos szerepben, öt “törvénytelen” gyermekének gondoskodó apjaként.
  • Vaderna Gábor: „Szülőnek lenni a szélesebb értelemben” – főúri nevelés a Teleki-családban. Vaderna Gábor irodalomtörténész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának oktatója, a Nyugat-magyarországi irodalom, 1770-1820 Lendület Kutatócsoport tagja egy művelt főúr és ambiciózus apa, idősebb Teleki László nevelési elveit és annak gyakorlati eredményeit mutatja be.
  • Vígh Barbara: „A Kapun sem engedtek ki egyedül” – családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában. Vigh Barbara PhD-hallgató (Debreceni Egyetem) posztjában egy debreceni polgárlány és családja mindennapi életébe és érzelmi viszonyaiba nyújt betekintést egy 19. század végi napló segítségével.
  • Tózsa-Rigó Attila: Pozsonyi mozaikcsaládok a 16. századi végrendeletekben. Tózsa-Rigó Attila, a Miskolci Egyetem oktatója posztjában 16. századi jómódú pozsonyi polgárok meglehetősen bonyolult családi viszonyaiba nyújt betekintést végrendeleteik segítségével.

Recenziók a kötetekről

Projekt

A “Magyar Családtörténet” Lendület Kutatócsoport a
Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jött létre az MTA BTK Történettudományi Intézetében.

 

 

Kapcsolat

MTA-Lendület Magyar Családtörténet kutatócsoport,
Humán Tudományok Háza, 1097 Budapest,
Tóth Kálmán utca 4., B. épület, 4. emelet.
lendulet.csaladtortenetek@btk.mta.hu